Miért fontos a gyakorlás? Hogyan lehet hatékony az otthoni képességfejlesztés, és az iskolai tananyag gyakorlása?
Minden család életében, ideális esetben, kialakult rend és rendszer van, hiszen a kisgyermeknek, éppúgy, mint a felnőttnek, fontos a napirend. Kellő figyelmet érdemes fordítani a tanulási szokások kialakítására is, hasonlóan az óvodához és az iskolához. Az óvodásoknak legfőképpen valamilyen tevékenység, gyakorlati dolog javasolt pl.: gyurmázás, festés, esetleg be lehet őket vonni olyan könnyebb házimunkákba, mint a teregetés vagy a rendrakás, portörlés. A nagycsoportosoknál, már érdemes egy-egy 15-20 perces önálló tevékenység beiktatása, az alsó tagozatban pedig az otthoni gyakorlásnál a hangsúlyt a fő tantárgyakra – a matematikára és a magyarra – helyezzük.
– Miért fontos?
A tanulási folyamat egyénenként nagyban eltérő. Nem biztos, hogy elég idő jut mindenre az óvodában vagy az iskolában. Manapság az iskolai tananyag mennyisége évről-évre növekszik, egyre kevesebb idő jut gyakorlásra.
A tanulás lépései:
- próbálkozás
- megtapasztalás
- gyakorlás
- megismerés
- képesség kialakulása
- tudás
Ha bármelyik lépésre nem fordítunk kellő időt, akkor nem alakul ki a magabiztos tudás.
– Mennyi időt tanuljon a gyermek?
Természetesen ez attól függ, hogy jár-e óvodába vagy iskolába a gyermek. Ha a nap java részében intézményi keretek között tölti, akkor mindenképpen fontos, hogy megfelelő kötetlen pihenő- és játékidőt hagyjunk számára, hiszen a túlzott gyakoroltatással az ellenkező eredményt érjük el. A gyerek motiválatlan és kedvetlen lesz. Ugyanakkor fontos, hogy időről-időre otthon is előkerüljenek valamilyen formában a gyakorolni-fejleszteni kívánt területek, nem feltétlenül feladatlapok vagy foglalkoztató füzetek formájában. A szülői kreativitás igen lényeges, hiszen egy társasjáték vagy akár egy közös bevásárlás, rendrakás, együtt sütés-főzés során is sok mindenre lehetőség nyílik erre. Ilyenkor a gyerek aktív részese a tanulásnak és ez ebben a korban elengedhetetlen.
– Mit mond az óvó néni vagy a tanító néni?
Konzultáljunk az óvó- vagy a tanító nénivel gyermekünkkel kapcsolatban, hiszen előfordulhat, hogy a nap java részét velük tölti gyermekünk, és ugyanúgy ismeri, ahogyan mi is. Fogadjuk el a véleményét, tanácsait és annak alapján célirányosan keressünk gyakorló feladatokat, tevékenységeket. Bízzunk bennünk, hiszen értenek a szakmájukhoz!
– Önállóan vagy közösen?
Óvodás korban közösen érdemes feldolgozni a feladatokat, ez jellemző még az első osztályban is, de az év vége felé és második osztálytól ahogy egyre érettebbek, törekedjünk önállóságra szoktatni.
Fontos, hogy a szülő ne a gyerek helyett gondolkodjon, hanem vezesse a helyes gondolatmenet útján. Nem segítünk azzal, ha megcsináljuk helyette, csak hogy gyorsabban haladjon, mert nincs türelmünk kivárni. Ha a megoldási folyamatba a szülő túlságosan is beavatkozik, tévesen magyaráz, vagy túl sokat segít, a gyermek önszántából sosem ül majd le leckét írni vagy gyakorolni, mi több, az önbizalma is csorbulhat. Törekedjünk az arany középútra, segíteni, amikor igényli, és nem beleavatkozni, amikor nincs rá szüksége!
– Szabad-e hibázni?
A gyerekek próbálkoznak, hibáznak, ez természetes, és a tanulási folyamat része. Ez nem baj! Viszont fontos, hogy következetesek legyünk, és a tőle telhető legjobbra ösztönözzük, de ne várjunk el tőle lehetetlent! Tartsuk tiszteletben az óvó nénik, tanító nénik kérését, és erre tanítsuk gyermekeinket is! Ők a szakemberek, ezért tudják, hogy mit miért kérnek, szülőként segítsük a munkájukat, és ugyanolyan elvárásokat támasszunk! Hibázás esetén, a radír is egy igen fontos kellék lehet! A gyerekeknek meg kell tanulni a használatát, akár már óvodás korban is, hiszen az igényes, szép munkához elengedhetetlen a javítás. A radír az önellenőrzési folyamat egyik eszköze. Az elvégzett feladat után dicséret és a jutalmazás is nagyon fontos, erre minden életkorban szükség van!
A tanulással a saját életüket formálják, alakítják, és nekünk, szülőknek nagyon nagy felelősségünk van ebben.
– Hogyan legyen hatékony a tanulás?
Teremtsünk megfelelő, nyugodt környezetet, kerüljük a figyelemelterelő tényezőket. Biztos mindenki hallotta már, hogy „Ismétlés a tudás atyja.” Ez mindenképpen igaz, de érdemes kézzel fogható dolgokat, vizuális segédeszközöket használni az ismeretek elsajátítása, gyakorlása során. A tanulás akkor a leghatékonyabb, ha több érzékszervre együtt hat, és tevékenységhez van kapcsolva. (pl.: látás, hallás, mozgás)
Minél több játékos tanulási módszerrel ismertessük meg őket! Keressünk élvezetes, ugyanakkor hasznos elfoglaltság kicsik számára: játékok tanulása akár online, akár analóg módon. Ezek segítségével magolás nélkül tehetnek szert új tudásra. Keressünk az app store-ban jóra értékelt oktató jellegű játékokat, vagy érdeklődjünk a játékboltok eladóinál!
A Videokos is hasznos kiegészítője lehet az otthoni tanulásnak. A feladatlapok színesek, változatosak, videós magyarázattal és megoldással. Az online játékok szintén segítik a tanulást, 5-10 perc alatt észrevétlen fejlesztenek, gyakoroltatnak és azonnali visszajelzést adnak a helyes megoldásról és adott esetben a hibákról is.
